Ey Reqîb: Cudahiya di navbera guhartoyan de

Content deleted Content added
Rescuing 0 sources and tagging 1 as dead.) #IABot (v2.0.8.1
Kurteya guhartinê tine
Rêz 20:
 
== Dîrok ==
Di sala 1938an de di zindanê de ji hêla helbestvan û çalakvanê siyasî Dildar ve hatî nivîsandin. Strana bi eslê xwe bi kurdîya soranî hatibû nivîsandin, lê niha bi her du zaravayên soranî û kurmancî tê gotîn. Ev [[helbest]] di sala 1946an dema [[Komara Mahabadê]] tê saz kirin, dibe [[sirûd]]a (marşa) vê dewletê.<ref>[http://previous.cabinet.gov.krd/a/d.aspx?lngnr=16&smap=03010100&rnr=200&anr=16878 Kurdistan Regional Government]</ref> Strana li ser [[Sosyalîzm|sosyalîzma şoreşger]] û dîroka cewherî ya [[Kurd]] e û gelek caran bi şêwazek kevneşopî tête çêkirin. "Ey Reqîb" ji hêla [[Hikûmeta Herêma Kurdistanê]] ve hat pejirandin. <ref>[http://previous.cabinet.gov.krd/a/d.aspx?rnr=138&lngnr=12&smap=03010100&anr=18626 Flag and national anthem], [[Hikûmeta Herêma Kurdistanê|KRG]]'s Official Website.</ref>
 
== Ey Reqîb, bi soranîSirûd ==
===Bi soranî===
{|class="wikitable" style="text-align:center;" style="font-size:90%;"
|-
|bgcolor!style="background-color:#FF2323"|<div style="display:inline;color:#FAB914white;">'''|Tîpa Erebî'''</div>
|bgcolor="#FFFFFF"|<div !style="displaybackground-color:inlinewhite;color:#FAB914;">'''|Tîpa latînî'''</div>latinî
|bgcolor!style="background-color:#278A41"|<div style="display:inline;color:#FAB914white;">'''|Yekgirtú'''</div>
|-
|<poem><div dir="rtl">ئەی رەقیب ھەر ماوە قەومی کورد زمان،
نایشکێنێ دانەریی تۆپی زەمان.
کەس نەڵێ کورد مردووە، کورد زیندووه،
Line 52 ⟶ 53:
گیان فیدایە، گیان فیدا، ھەر گیان فیدا.
کەس نەڵێ کورد مردووە، کورد زیندووه،
زیندوە قەت نانەوێ ئاڵاکەمان.</div><ref name="kürtler">[https://www.kürtler.com/kurt-milli-marsi-ey-reqib-ey-rekip.html/amp Kürt Milli Marşı-Ey Reqîb Ey Rekip]</ref><ref name="kurdpost">{{Citation |title=EY REQÎB » Kurdistan Post – Kurdistan’ın özgür sesi |url=http://eu.kurdistan-post.eu/ey_reqb.html |accessdate=2020-06-23 |archive-date=2016-03-03 |archive-url=https://web.archive.org/web/20160303170406/http://eu.kurdistan-post.eu/ey_reqb.html |dead-url=yes }}</ref><ref>{{Citation |title=Descarga gratuita de canciones Ey Raqib mp3 160kbps por Dildar |url=https://nagai.ml/pubs/descarga-gratuita-de-canciones-ey-raqib-mp3-160kbps-por-dildar.html |accessdate=2020-06-23 |archive-date=2019-12-06 |archive-url=https://web.archive.org/web/20191206191704/https://nagai.ml/pubs/descarga-gratuita-de-canciones-ey-raqib-mp3-160kbps-por-dildar.html |dead-url=yes }}</ref></poem>
|<poem>Ey reqîb her mawe qewmî kurdziman,
Nayşikênê danerî topî zeman.
Line 103 ⟶ 104:
|}
 
===Bi Zaravayên dinkurmancî===
===Kurdîya bakur (kurmancî)===
{|class="wikitable" style="text-align:center;"
|-
![[Alfabeyên kurdî#Alfabeyên kurmancî, yekgirtú û soranî|Alfabeya latînî]]{{efn|
[[Tirkiye]], [[Sûrî]] (tevî Rojava), [[Ermenistan]], [[Azerbaycan]] û [[Gurcistan]] tê bikar anîn.}}
![[Alfabeyên kurdî#Alfabeyên kurmancî, yekgirtú û soranî|Yekgirtú]]<ref name="kürtler"/>{{efn|Recently devised by [[Kurdish Academy of Language]] (KAL).}}
![[Alfabeyên kurdî|Alfabeya#Alfabeyên erebî]]{{efn|Used in [[Îran]]kurmancî, [[Îraq]],yekgirtú Sûrîû andsoranî|Alfabeya [[Lubnanerebî]].}}
![[Alfabeya kurdî ya kîrîlî|Alfabeya kîrîlî]]{{efn|Used in [[Russia]] and Armenia.}}
![[Alfabeyên kurdî|Alfabeya ermenî]]<ref>Between 1920–29, the [[Armenian alphabet]] was formerly used by the [[Kurdish diaspora]] living in [[Soviet Armenia]]. It is based on [[Western Armenian]] orthography. (Source: https://www.skytower.org/~ernstjtremel/downloadableKurdishFiles/Different_Kurdish_Scripts_Comparison.pdf)</ref>{{efn|Formerly used in the [[Armenian Soviet Socialist Republic]].}}
![[Elfûbêy gurcî]]
![[Elfûbêy gurcî|Alfabeya Gurcî]]{{efn|Used in Georgia, albeit extremely rarely.}}<br><small>(rare)</small>
![[Alfabeya yewnanî]]
![[Alfabeyên kurdî|Alfabeya Latînî ya Sovyetî]]<ref>In 1928, during the [[latinisation in the Soviet Union]], the traditional writing systems of all languages within the USSR were forced by the government to switch to a version of the Latin alphabet; this included Kurdish—which was using the Armenian script at the time—to switch to a now outdated version of the Latin alphabet. (Source: Культура и письменность Востока 1928, №2.)</ref>{{efn|Formerly used within the [[Soviet Union]].}}
|-
|<poem>Ey reqîb her maye qewmê Kurd ziman
Line 266 ⟶ 267:
ქეს ნებჱ ქჳრდ დჷმჷრჷნ, ქჳრდ ჟინ დჷბჷნ.
ჟინ დჷბჷნ ჴეთ ნაქევჱ ალა ქჳრდან.</poem>
|<poem>Ει ρεϙιμπ ἑρ μαγιε ϙευμη Κωρδ ζυμαν
Νασ̇υκη ου δαναγιη τοπη ζεμαν.
Κες νεμπε Κωρδ δυμυρυν, Κωρδ ζ̇ιν δυμπυν.
Ζ̇ιν δυμπυν ϙετ νακεβη αλα Κωρδαν.
 
Εμ χορτην ρεγγη σορ ου σ̇ορεσ̇υν
Σειρ μπυκε χουινα διγιαν με δα ρυζ̇ανδ.
Κες νεμπε Κωρδ δυμυρυν, Κωρδ ζ̇ιν δυμπυν.
Ζ̇ιν δυμπυν ϙετ νακεβη αλα Κωρδαν.
 
Εμ χορτην Μεδια ου Κειχωσρεουυν
Διν ιμαν ου αϊμαν, ἑρ νυσ̇τυμαν.
Διν ιμαν ου αϊμαν, Κωρδ ου Κωρδυσταν.
Κες νεμπε Κωρδ δυμυρυν, Κωρδ ζ̇ιν δυμπυν.
Ζ̇ιν δυμπυν ϙετ νακεβη αλα Κωρδαν.
 
Λαυη Κωρδ ραμπουγιε σερ πη ουεκ σ̇ηραν
Τα μπυχουιν νεχσ̇ιν μπυκε τατζι ζ̇υγιαν.
Κες νεμπε Κωρδ δυμυρυν, Κωρδ ζ̇ιν δυμπυν.
Ζ̇ιν δυμπυν ϙετ νακεβη αλα Κωρδαν.
 
Χορτην νοὑ τεβ ἁζυρ ου αμαδε νε
Τζαν φιδα νε τζαν φιδα, ἑρ τζαν φιδα.
Κες νεμπε Κωρδ δυμυρυν, Κωρδ ζ̇ιν δυμπυν.
Ζ̇ιν δυμπυν ϙετ νακεβη αλα Κωρδαν.</poem>
|<poem>Əj rəqiʙ hər majə qəwme Kɵrd zьman
Naşьke u danaje tope zəman.
Line 293 ⟶ 319:
|}
 
===KurdîyaBi başûr (Pehlewanî)===
{|class="wikitable" style="text-align:center;"
|-